Látnivalók

Madéfalva az 1764. január 7-i székelymészárlás (latinul Siculicidium), a Madéfalvi Veszedelem eseménye által írta be nevét a történelembe.

Jézus Szíve Templom: a falu templomának alapkövét ünnepélyes keretek között 1913 július 27-én tették le Bálint Lajos főesperes-plébános jelenlétében.

A madéfalvi oktatásról 1789-ből maradt fenn az első írásos emlék. Szepessy Ignác erdélyi püspök 1823. szeptember 12-én keletkezett levelében említést tesz a tanítók jövedelméről, ami azt bizonyítja, hogy folyt oktatás a községben.

A madéfalvi borvizet évtizedek óta fogyasztják a helyiek.

Csíkrákos Kisboldogasszony néven ismert egyháza a vidék templomainak szerkezetében és részletekben is mintája.

A Bogáth, a Vár- és a Szilas patak között kiszökellő előfokát képezi a Hargitának, egy önálló, a mai hadtani elvek szerint is igen előnyös fekhelyet nyújtana tekintélyesebb erőd számára is.

Pogányvár Felcsíkon, Csíkrákostól körülbelül 8 km-re nyugatra , a Galusa-tető, vagy más néven Rákosi-Hargita csúcs, keleti oldalán kimagasló, lemezes törésű andezit szikla lapos tetején található 1266 m-en.

A cserei család legkiemelkedőbb alakjának, Cserei Mihálynak a szülőháza.

A családalapító Biális Ferenc olasz eredetű, Genovából származik, 1650 körül jött katonaként Erdélybe.

A Sándor kúria maradványait (16 század) szintén a faluból említik (a Rákos patak mentén).

A legnagyobb magyar katolikus búcsújáróhely a Székelyföld szívében, a legismertebb magyar ferences kolostor és ferencrendi bazilika.

Egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába.

Gróf Hídvégi Mikó Ferenc (1585–1635) a nagy erdélyi fejedelemnek, Bethlen Gábornak a tanácsosa, diplomata és krónikaíró, Csík főkapitánya, a nevét viselő várat 1623. április 26-án kezdte építtetni.