Siculicidium emlékmű
Madéfalva az 1764. január 7-i székelymészárlás (latinul Siculicidium), a Madéfalvi Veszedelem eseménye által írta be nevét a történelembe.
A Mária-Terézia császárnő által szervezett határörség elleni tiltakozásnak több mint 200, nem hivatalos adatok szerint közel 400 székely vértanú esett áldozatául. A csíki és háromszéki férfiak gyülekeztek, hogy ellenállást tanusítsanak a székely ezredek erőszakos felállításával szemben. A Madéfalván összegyűlt vezetőket a többi ártatlannal, gyermekekkel, asszonyokkal együtt 1764. január 7-én hajnalban ágyútűzzel ébresztette és kegyetlenül lemészároltatta az osztrák katonaság. Ezt követően elfogták a székelyek vezetőit és bűnvizsgáló bizottságot hoztak létre, amely során közel 100 embert hallgattak ki. A mészárlás és az erős katonasorozás következtében kezdődött meg a székelyek kivándorlása Moldvába, ahol elrejtőzve megélhetést találtak a már évszázadok óta ott élő csángók falvaiban.
Jézus Szíve Templom
Jézus Szíve Templom: a falu templomának alapkövét ünnepélyes keretek között 1913 július 27-én tették le Bálint Lajos főesperes-plébános jelenlétében.
Az élítkezés Bíró Ferenc plébános szolgálata alatt történt Lobenschusz József okleveles mérnök építőmester vezetésével. A neves építész készítette a színes üvegezést, a kórus alatti nyílások vasráccsal való teljes elzárását és az oltárasztalt. A neogót-vegyes stílusú templomot 1923-ban szentelték fel gróf Majláth Gusztáv Károly püspöksége alatt, Jézus Szíve tiszteletére. A templom épületét körülvevő emlékszobrok, amelyek az 1848-as szabadságharc elesetteinek, valamint Zöld Péter emlékének állíttattak mind azt hírdetik, és jelképezik, hogy Madéfalva próbálja megőrizni és megtartani ősei emlékét és tisztelni azok munkáját.
Zöld Péter Általános Iskola
A madéfalvi oktatásról 1789-ből maradt fenn az első írásos emlék. Szepessy Ignác erdélyi püspök 1823. szeptember 12-én keletkezett levelében említést tesz a tanítók jövedelméről, ami azt bizonyítja, hogy folyt oktatás a községben.
A jelenlegi Zöld Péter Általános Iskola épületét 1885-ben építették, az új szárnyát pedig 1953-ban toldották hozzá, mivel növekedett a gyermeklétszám a faluban. 1936-ban betelepedett román vasutasok kérésére iskolát létesítettek a volt magyar királyi csendőrlaktanyától nem messze, ahol két nyelven (románul-magyarul) folyt az oktatás. 1945-ben államosították az iskolát. Az I-VIII. osztályos iskola 1991-ben felvette a Zöld Péter nevet.
Zöld Péter Általános Iskola
A madéfalvi oktatásról 1789-ből maradt fenn az első írásos emlék. Szepessy Ignác erdélyi püspök 1823. szeptember 12-én keletkezett levelében említést tesz a tanítók jövedelméről, ami azt bizonyítja, hogy folyt oktatás a községben.
A jelenlegi Zöld Péter Általános Iskola épületét 1885-ben építették, az új szárnyát pedig 1953-ban toldották hozzá, mivel növekedett a gyermeklétszám a faluban. 1936-ban betelepedett román vasutasok kérésére iskolát létesítettek a volt magyar királyi csendőrlaktanyától nem messze, ahol két nyelven (románul-magyarul) folyt az oktatás. 1945-ben államosították az iskolát. Az I-VIII. osztályos iskola 1991-ben felvette a Zöld Péter nevet.
Borvízforrás
A madéfalvi borvizet évtizedek óta fogyasztják a helyiek.
A 23 fokos hőmérsékletű borvíz fürdőkezelésre is alkalmas. Javasolják nem kezelt magas vérnyomás, fertőző betegségek, szívelégtelenség, lázzas állapot kezelésére. Ivókúraként gyomorfájás és savtúltengés enyhítésére fogyasztható, illetve vízhajtóként alkalmazható. A borvízforrás és környéke 318 négyzetméteren fekszik, a fürdő területén körülbelül kétszáz ember fér el, és a medencében egyszerre mintegy tíz személy fürdőzhet kényelmesen.
Csíkrákosi Vártemplom
Csíkrákos Kisboldogasszony néven ismert egyháza a vidék templomainak szerkezetében és részletekben is mintája.
Valójában a göröcsfalvi határ északnyugati végében, a falu felett vonuló Ködhegy oldalában fekszik és anyaegyháza volt a XVIII. századig Göröcsfalva , Madéfalva és Vacsárcsi nevű szomszédos falvaknak. A XIV században minden bizonnyal létező, román stílusú templom maradványaként tartjuk számon a hajó déli bejáratának félköríves ajtókeretét, melyet két hengertag díszít. Feltételezhető az is, hogy az együtteshez képest feltűnően rövid és keskeny hajó eredete is románkori. Az viszont bizonyos, hogy a hajó keleti fala és ennek belső felén lévő freskó korábbi a gótikus szentély csúcsíves diadalívével, melynek behelyezésekor a baloldali freskó egyik alakját félbevágták. a templom szentélye gótikus. Háromszakaszos keresztboltozatának bordái, kúpban végződő orsós gyámkövekre támaszkodnak. Ezeknek egykor mindenikét címeres pajzsok díszítették. A templom jellegzetessége, hogy a szentély tengelye a hajóétól 8 fokos szöggel elhajlik. A déli oldalszárnyat 1758-ban toldották a szentélyhez. Ekkor toldják meg az északi oldalon a sekrestyét és építik mellé az oldalkápolnát. Ugyanekkor, vagy kevéssel ezután épülhetett a déli oldal árkádos folyósója. Ami a templom iránt az érdeklődést leginkább felkeltette már a múlt század végétől fogva, az a tornya, pontosabban a tornyon található alakos díszítés. Az eddigi ismeretek alapján a toronytest egyidősnek bizonyult a szentéllyel, vagyis a XV. század végén épülhetett.
Bogáti kápolna
A Bogáth, a Vár- és a Szilas patak között kiszökellő előfokát képezi a Hargitának, egy önálló, a mai hadtani elvek szerint is igen előnyös fekhelyet nyújtana tekintélyesebb erőd számára is.
Őseinknek sasszeme nem tévesztette el ez előnyös fekvést, azért ez a puszta hely, régen lakva és erődítve volt. Lakva, mert a terjedelmes hegyzető csúcsán még most is nagy mennyiségű tégla és cseréptöredék található, erődítve, mert a hegyek észak-keletre kirugó, egészen az Oltig előnyúló végcsúcsát félkörben vonuló, vagy 500 lépésre a követhető hatalmas árok vette örül. Ezen külső védvonalon belül volt a tulajdonképpeni vár, azon a helyen, ahol most a kápolna fekszik. A vár, melynek csak alaprakata látszik, 220 lépés kerülettel bír. E belső fallal párhuzamosan, de jóval alább, a hegyoldalban, kettős bemetszés, vagy teraszosítás van, mely csak a keleti oldalon- hol a hegy meredeken van leszelve- szűnik meg. E bemetszésekbe lehettek helyezve a vár megközelítését gátló külső töltések. A kápolna 1725-ben épült a Bogát hegyen Szent Fülöp és Jakab tiszteletére szentelték fel.
Csíkrákosi Pogányvár
Pogányvár Felcsíkon, Csíkrákostól körülbelül 8 km-re nyugatra , a Galusa-tető, vagy más néven Rákosi-Hargita csúcs, keleti oldalán kimagasló, lemezes törésű andezit szikla lapos tetején található 1266 m-en.
Erdély keleti részén végigvonuló koraközépkori földvárláncolat részét képezte, így kapcsolatban volt, többek közt, a hasonló korban épült Csicsói-várral, a Nagy-Somlyó-Hegyi Só-várral, a zsögödi Kisvártető- és Három várával, vagy a tusnádi úgynevezett „Csíki-Bálványos”-várral. A vár építése a történelmi múlt ködébe vész. A néprege szerint óriások építették, s a várban kincsek rejlenek. A Csíki Székely Krónika szerint honfoglaláskori eredetű, és a rabonbánoknak volt egyik tartózkodási helye. A várról Orbán Balázs részletesen ír, idézve a fent említett krónika idevágó vonatkozásait, valamint kiemelve azt az építészeti fejlettséget és hadtani képzettséget, amivel az építtetők rendelkezhettek.
Cserei-kúria
A cserei család legkiemelkedőbb alakjának, Cserei Mihálynak a szülőháza.
Cserei Mihály Erdély történetírója volt, aki sajátos erdélyi gondolkodásával azt hirdette, hogy Erdélyre minden rossz Magyarország felől jön. A Cserei-kúria 1667-ben épült, ugyanez év október 21-én született Cserei Mihály. A Cserei család legutolsó sarja Cserei Zsuzsanna volt. 1712-ben halt meg. Vele kapcsolatban érdekel irodalomtörténeti vonatkozású dologról emlékezhetünk meg. Az egyházközség irattárában található feljegyzések szerint ugyanis „nem gyűrűs” mátkája volt Mikes Kelemennek. A család azonban ellenezte a házasságot, és Zsuzsannát Bécsbe vitték, hogy így a fiatalokat elszakítsák egymástól. Ez sikerült is, mert amire Zsuzsanna hazakerült, Mikes Rákóczival külföldre bújdosott. A kúria ma is fenn áll, de az épületet korszerűsítették. Az egyik szoba mennyezetén viszont ma is látható a régi, latin nyelvű felíratokat tartalmazó mestergerenda.
Csíkszentmihályi Biális kúria
A családalapító Biális Ferenc olasz eredetű, Genovából származik, 1650 körül jött katonaként Erdélybe.
A Biális udvarház 1837-ben épült a székely nemesi kúriák régen ismert stílusában, nagy telekkel és melléképületekkel körülvéve, kőkerítéssel biztosítva. A Biálisok a legelőkelőbb székely primor családokkal házasodtak össze, így vérségi kapcsolatuk révén magasabb társadalmi poziciókba kerültek, de tehetségük szerint is magas szinten szolgálták a csiki székely érdekeket. A XIX. század végén még osztatlan birtokkal szerepelnek a csíkszentmihályi birtok lajstromban a Minierekkel. A Biális kúria üresen maradva, a község tulajdonába került, valószínűleg az örökösöket kielégítve, a lakóházból község háza lett. A két világháború alatt katonai öltözőnek adott helyet.
Sándor kúria
A Sándor kúria maradványait (16 század) szintén a faluból említik (a Rákos patak mentén).
A kúria romjai műemlékek a Hargita megyei hivatalos jegyzékben régészeti rezervátumként szerepelnek. Állítólag 1533-ban itt írták a Csíki Székely Krónikát. Első másolatát a Csíki Székely Krónikának 1796-ban Farkas Nepomuk János küldi el Csíksomlyóról Aranka Györgynek. Nyomtatásban 1818-ban jelenik meg először. Jókai is megemlíti a Bálványosvár című alkotásában. Nagyon sokan komolyan vették, többek között Szabó Károly és Orbán Balázs. Ezt csalárdságnak, szemfényvesztésnek, koholmánynak tartotta Jerney Károly és Nagy Géza. A tudományos kutatók Szadecky Lajos hatására nem tekintették hivatalos okiratnak a krónikát. 1905-től már nem vélték „titokzatos nemzeti értéknek”. 2012-től ásatások folynak ezen a területen, Botár István régész vezetésével.
Csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor
A legnagyobb magyar katolikus búcsújáróhely a Székelyföld szívében, a legismertebb magyar ferences kolostor és ferencrendi bazilika.
A csíksomlyói kegyhely közelében magasodik fel a Kissomlyó-hegy. Szent hegynek tartja a néphagyomány, mivel évszázadok óta imádkozva járja körös-körül a zarándokok serege. Oldalában keresztek vannak felállítva, keresztúti állomások, és a hegytetőn három kápolna, amelyeknél ugyancsak ájtatoskodnak a búcsújáró keresztények.
Honlap: https://www.csiksomlyo.ro
Szent Anna-tó
Egy krátertó az Erdélyi Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdőhöz közel. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magába.
A másik kráterben a Mohos-tőzegláp található. A tó Sepsibükszád felől közúton is megközelíthető.
A tó felszíne 0,22km², alakja közel kör alakú, medre, amely az egykori vulkán krátere volt, tölcsér alakú. A víz planktonmennyisége és sótartalma alacsony (32 mg/liter), ennek ellenére a fenékre lerakódott feketésbarna iszap miatt a tó zavarosnak tűnik.
A Mikó vár
Gróf Hídvégi Mikó Ferenc (1585–1635) a nagy erdélyi fejedelemnek, Bethlen Gábornak a tanácsosa, diplomata és krónikaíró, Csík főkapitánya, a nevét viselő várat 1623. április 26-án kezdte építtetni.
A vár jelenlegi formáját 1714–16 között Steinville császári tábornok vezetésével sorra kerülő újjáépítés során nyerte el, ezt a bejárati kapu fölötti kőbe vésett felirat is igazolja. Csík, és benne Csíkszereda hagyományosan a katolikus vallás egyik erdélyi fellegvára. Somlyón 1630-tól kezdve ferences gimnázium, 1676-tól pedig Kájoni János nevezetes nyomdája is működött.